UV szűrős e a napszemüveg?

Van ugye a szemnek egy fényvédő mechanizmusa, a pupilla. A pupilla sötétben kitágul, fényben összeszűkül, ezt tudjuk. Ezt azért csinálja, hogy a retinára kb. ugyanannyi fény jusson mindig (nyilván ha túl világos vagy túl sötét van, akkor már nem működik a dolog, de a kettő határ között igen). A pupilla az UV-t sem engedi tovább.

Na most úgy első közelítésben azt mondhatjuk, hogy minél több a napfény, annál több az UV is. Viszont minél több a napfény, annál szűkebb a pupilla. Ami azt jelenti, hogy a nagyon sok napfény miatti szűk pupilla a nagyon sok UV egy részét is megfogja (nem jut a retinára, és ez a lényeg).

A napszemüveg viszont mesterséges sötétséget generál, ami tág pupillát eredményez. Vagyis a látható fény, ami a pupilla méretét befolyásolja, nem jut át a lencsén, de az UV igen. Vagyis a rossz napszemüvegben az UV a tág pupillán át sokkal jobban elérheti a retinát, mint ha egyáltalán nem vennél napszemüveget.

A sima ablaküveg: teljesen elnyeli az UV-B sugarakat, de nagyrészt átengedi az UV-A sugarak hosszabb hullámhosszait.

Optikai üveg: kis részben átengedi az UV-B-t, és az UV-A sugárzás zömét.

Lencseüvegek: minden kezelés (tükröződésgátló bevonat vagy UV elleni adalék) nélkül az optikai üvegnél kicsit jobban véd UV-B ellen, kb 300nm alatt már nem enged át semmit, de az UV-A nagyobbik részét átengedi.

Műanyag szemüveglencse: külön UV-védelem nélkül is elnyeli nem csak a teljes UV-B tartományt, de az UV-A túlnyomó részét is, csak 380nm fölött (ami már-már látható fény) ereszt át valamennyit.

Műanyag napszemüveglencse: Az átlátszó lencsénél jobban szűr, nyeli a teljes UV-B tartományt és az UV-A túlnyomó részét.

A szemüvegeken látható matrica ami azt mondja hogy 100% (400-as) UV-szűrő, azt jelenti hogy a lencse nem csak a B hanem az A sugarakat is teljes egészében szűri.

A látható spektrum

A látható spektrum (vagy látható fény) az elektromágneses spektrumnak az a része, amit az emberi szem érzékelni tud. Hétköznapi értelemben gyakran fénynek nevezik.

Az emberi szem a 390 és 750 nanométer hullámhosszak közé eső elektromágneses sugárzást érzékeli. Ez frekvenciaértékekben 790-400 terahertz (THz).

Az emberi szem, pontosabban az agy által érzékelhető összes szín több mint a látható spektrum, mivel az emberi szem által érzékelhető színek között szerepelnek a színek keveredéséből előállók is, mint például a lila vagy a rózsaszín.

Hogy miért pont ezt a hullámhossztartományt érzékeljük, és nevezzük látható spektrumnak, azt a földilégkör jelenléte határozta meg. A Föld légköre ebben a tartományban „átlátszó” a világűr és a földfelszín között (a légkör a rádióhullámok bizonyos tartományára nézve is „átlátszó”, de azt az emberi szem nem érzékeli), így az evolúció során erre a tartományra lett érzékeny az emberi szem.

A látható fény hullámhosszainál kicsivel hosszabb hullámhosszak neve „közeli infravörös”, míg a kissé kisebb hullámhosszaké „közeli ultraibolya”.

Sok állatfaj képes az emberi látásnál szélesebb spektrumban látni; például a háziméh elsősorban az ultraviola tartományban számára megjelenő „színek” és mintázatok alapján ismeri fel az egyes virágokat – ezeket a tartományokat azonban nem soroljuk a látható spektrumhoz, annak ellenére, hogy bizonyos állatfajok számára érzékelhetőek.